Annak, aki nem ihat állati eredetű tejet, valamilyen növényi tejpótlóra kell áttérnie. Ezekről írtam össze néhány hasznos információt azok számára, akik most ismerkednek velük.

Gyorsan tudjuk le a rossz hírt: egyik növényi tejnek sincs tehéntejíze. A jó hír viszont, hogy finom tejpótlókat is lehet kapni, illetve készíteni. Arról, hogy melyiknek van jobb íze, és melyiknek kevésbé, sokan sokfélét mondanak. Ugyanaz az ital valaki szerint nagyon finom, másnak egyáltalán nem ízlik. Mindenkinek magának kell eldöntenie, nála melyik a „nyerő”.

Növényi tejhez háromféleképp lehet hozzájutni:

• boltban vásároljuk meg;
• otthon, hagyományos konyhai eszközökkel készítjük el;
• vagy vásárolunk egy magtejkészítő gépet.

Bolti növényi tejek

Mellettük szól, hogy nincs munka az elkészítésükkel. Hátrányuk, hogy elég drágák. Néhány hasznos infó azoknak, akik most ismerkednek velük:

• Az ízük nemcsak aszerint különbözhet, hogy miből készülnek (rizsből, kókuszból stb.), hanem gyártók szerint is. Ha tehát pl. az egyik fajta rizstej nem ízlett, ez még nem jelenti azt, hogy nem fogsz találni az ízlésednek megfelelőt.
• Sok bolti tejpótlóhoz (főleg a rizs- és szójatejekhez) olajat adnak. Ettől némelyik megfekszi az ember gyomrát, így aki nem bírja a túl zsíros ételeket-italokat, először csak keveset fogyasszon belőlük.
• A kókusztejekben általában nincs olaj, de a kókusz önmagában magas zsírtartalmú, ezért azokból a tejpótlókból, amelyeknek magas (50-60%) a kókusztartalma, elsőre szintén kis mennyiséget javaslok fogyasztani.
• Azok a kókusztejek, amelyeknek magas a kókusztartalma, gyorsabban romlanak, főleg a papírdobozosak. Ezért én a papírdobozos kókusztejet még felbontás előtt is a hűtőben tartom.
• Ha a magas kókusztartalmú tejpótlókat a hűtőben tartjuk (felbontás után ez mindenképp ajánlott), akkor az ital zsírtartalma elválik a víztől, és összeáll a folyadék tetején vagy a doboz oldalán. Ez nem baj, mert ha felmelegítjük a kókusztejet, vagy jól elkeverjük benne a zsírtartalmat, visszanyeri eredeti állagát.
• Ha habosítani szeretnéd a növényi italokat, arra a szója- vagy mandulatej a legjobb (bár én a rendszeres szójafogyasztást nem támogatom). A kókusztejek közül csak a magas, 60% körüli kókusztartalommal rendelkezőt sikerült habosítanom, rizstejet pedig egyáltalán nem. (Ezek az én tapasztalataim, lehet, hogy van olyan rizstej is, amely habosítható.)

Növényitej-készítés házilag, hagyományos eszközökkel

Ha így készítünk tejpótlót, kevesebbet kell költenünk, viszont nem ússzuk meg a munkát.

Többféle módszer közül választhatunk, attól függően, miből készítünk tejet, illetve mennyi időnk van.

Az áztatós módszer lényege, hogy az alapanyagot vízzel leöntve több órán vagy egy éjszakán át állni hagyjuk, majd vízzel összeturmixoljuk és átszűrjük. (A pontos módszer alapanyagonként változhat egy kicsit.) Ez kevesebb munkával jár, de hosszabb ideig tart. Én mogyoró- és mandulatejet készítettem így. A mogyorótej receptje itt olvasható,

a mandulatejé pedig itt.

A főzős módszernél, ahogy a neve is mutatja, megfőzzük az alapanyagot, és így turmixoljuk össze, majd átszűrjük. Ezen a módon krémesebb állagú italt lehet készíteni. Rövidebb ideig is tart, mert nem kell egész éjszaka áztatni, viszont több munkánk lesz vele. Én rizstejet szoktam így készíteni

Van egy harmadik megoldás is, amelyet kókusztej készítésénél lehet alkalmazni, én darálós módszernek nevezem (lényege: a kókuszreszeléket ledaráljuk, majd vízzel összeturmixoljuk és leszűrjük). A Keto.hu-tól származik, nekem ez a kedvencem, mert nagyon krémes kókusztejet lehet vele készíteni, és ezzel keletkezik a legkevesebb maradék. Itt olvasható a recept leírt változata a kiegészítéseimmel, és a link az eredeti videóhoz.

Egy fontos eszköz, amelyre szükségünk lesz, akármelyik fenti módszert alkalmazzuk: egy darab textilpelenka. Ezen érdemes átszűrni a növényi tejeket, a zabtej kivételével. Bevallom, eleinte felesleges fakszninak gondoltam, hogy pelenkát használjak a szűréshez: „minek, erre való a konyhai szűrő”. De rá kellett jönnöm, hogy a pelenka segítségével lehet a legtöbb rizs-, kókusz- vagy magdarabot kiszűrni a tejből, így lesz a „legselymesebb”. Emellett, ha az áztatós vagy a darálós módszert követjük, akkor a pelenkában lévő magokat stb.-t jól ki is tudjuk csavarni, így több növényi tejhez jutunk. (A főzős módszernél, mivel forró az alapanyagunk, ezt nem tudjuk megtenni.) Textilpelenkát nemcsak bababoltokban lehet kapni, hanem pl. némelyik drogériában is.

Frissítés:

Megismerkedtem egy negyedik módszerrel is, amelyet leginkább a zabtej elkészítésénél szoktam alkalmazni: ennek a lényege, hogy előzetesen semmit nem kell csinálnunk az alapanyaggal, egyszerűen csak összeturmixoljuk vízzel, leszűrjük és már kész is. A zabtej átszűréséhez nem a textilpelenka a legjobb segédeszköz, hanem egy nagyon apró lyukú szűrő. Ahhoz, hogy a zabtejünk ne legyen nyálkás, oda kell figyelnünk néhány dologra, ezek ebben a receptben olvashatók.

Növényitej-készítés házilag, magtejkészítő géppel

Az ilyen készülékekkel kapcsolatban nincs tapasztalatom. Első látásra elég borsos az áruk (2018-ban 35 000 Ft-nál kezdődik, és van 140 000 Ft-os is), bár egyes gépekkel már krémlevest és hasonlókat is lehet főzni. Az ár mellett azonban érdemes figyelembe venni azt is, hogy ha valaki rendszeresen szeretne növényi tejet készíteni, akkor ez a munka, a család és az egyéb főzés mellett plusz terhet is jelenthet. Ilyenkor lehet, hogy jobban megéri megvenni egy gépet, amelybe csak bele kell tölteni a hozzávalókat, és a többit a készülék elvégzi.