Íze a tehéntejből készülthöz hasonlít. Tej-, glutén- és szójamentes. Az alábbi módszerrel készítve kb. 17% zsírtartalmú tejfölt kapunk.

A tejföl alapja a kókusztejszín. Ezalatt az olyan sűrű krémeket értem, mint pl. a Cocomas vagy Delcoco márkájúak, nem pedig a főzőkrémeket. Azokkal a tejszínekkel lesz igazán krémes a tejföl, amelyekben nemcsak kókusz és víz van, hanem valamilyen szilárdító anyag is. Aki nem fogyaszthat kukoricát, olyan kókusztejszínt válasszon, amiben nincs xantán.

Hozzávalók:

• 200 g kókusztejszín,
• 80 ml víz,
• 4 mokkáskanál fehér borecet,
• 2 mokkáskanál 100%-os citromlé,
• 1 csipet só,
• 4 g nyílgyökérliszt,
• 10 g barnarizs-liszt,
• 1 zselatinlap.

Elkészítés:

1. Egy lábasban összekeverjük a kókusztejszínt, a vizet, a sót, a citromlevet és a fehérborecetet.

2. A nyílgyökérlisztet egy kis tálkában összekeverjük a barnarizs-liszttel. Hozzáadunk 2 ek. hideg vizet, és csomómentesre keverjük.

3. A kókusztejszínes keveréket kis lángon melegíteni kezdjük. Ha csomós, egy kicsit kevergetjük, hogy a darabkák feloldódjanak. Amikor gyöngyözni kezd, kiveszünk belőle egy merőkanálnyit, és alaposan elkeverjük a nyílgyökérlisztes lével. Ezután a levet folyamatos kevergetés közben a kókusztejszínes keverékhez adjuk. Megvárjuk, hogy besűrűsödjön (max. fél perc), majd levesszük a tűzről, és hagyjuk, hogy szobahőmérsékletűre hűljön.

4. Amíg a kókusztejszínes masszánk hűl, előkészítjük a zselatint: A zselatinlapot pár percre hideg vízbe áztatjuk. Amikor kocsonyás lesz, leöntjük az áztatóvizet, gyengéden kicsavarjuk a zselatinlapot, majd 3 evőkanál vízzel addig melegítjük, amíg feloldódik. Megvárjuk, amíg a zselatinos folyadék kihűl.

5. Amikor a zselatin is kihűlt, folyamatos kevergetés közben a kókusztejszínes masszához adjuk, és gyengéden belekeverjük (azért kell óvatosan keverni, hogy ne híguljon vissza a tejföl), majd 2,5-3 órára a hűtőbe tesszük.

6. Amikor kivesszük a hűtőből, az állaga pudinghoz fog hasonlítani. Ha kevergetjük, krémes állagú lesz. Mindig figyeljünk arra, hogy csak gyengéden keverjük, nehogy felhíguljon. Tartsuk a hűtőben.

Édes-savanykás, puha kiflik, csak néhány hozzávalóból, lisztmentesen. Tejet és tojást sem tartalmaznak.

Némi pepecseléssel jár az elkészítésük, mert a formákba egyenként kell belenyomkodni a tésztát, illetve sütés után „segíteni kell” a kifliknek kijönni a formából, de azért nem tart olyan sokáig. Akinek van szilikon kifliformája, érdemes azt használni.

Az elkészítéshez szükséged lesz egy konyhai aprítógépre is.

Hozzávalók (16 db kiflihez):

• 200 g darált, héj nélküli mandula;
• 100 g aszalt, cukrozatlan vörös áfonya;
• 20 g aranybarna nádcukor;
• 1/2 mokkáskanál fahéj;
• olvasztott kókuszolaj a formák kikenéséhez (ha nem szilikon sütőformát használsz).

Elkészítés:

1. A vörös áfonyát 30 percre áztasd annyi forró vízbe, amennyi épp ellepi.

2. Fél óra után a sütőt melegítsd elő 150 °C-ra, és állítsd alul-felül sütésre.

3. Szűrd le a vizet az áfonyáról, majd add hozzá a darált mandulát, a nádcukrot és a fahéjat. Aprítógéppel addig keverd, amíg tömör, ragadós, sűrű massza nem lesz. Érdemes közben meg-megállni, lekaparni a masszát az edény faláról, és úgy folytatni az aprítást.

4. A kis kifliformákat vékonyan, de alaposan kend ki olvasztott kókuszolajjal. A peremüket is kend meg, mert arra is rá fog ragadni a massza.

5. A tésztát nagyon alaposan nyomkodd bele a formákba. (Azért kell jól belenyomkodni, mert különben nem lesz szép egyenletes a kiflik felszíne.) A forma peremére került tésztát törölgesd le, amennyire tudod. (Így könnyebb lesz majd kiszedni a sütiket.)

6. A megtöltött formákat tedd egy lapos tepsire, és süsd 15 percig.

7. Hagyd a formában kihűlni a kifliket. Ezután egy kés hegyével itt-ott megemelgetve a szélüket, óvatosan segítsd ki őket a formából.

Ha szeretnéd, tálalás előtt szórd meg őket porított xilittel. (Akinek a szervezete nem szokott hozzá a xilithez, használjon másfajta, porrá őrölt édesítőt.)

Mivel a tészta a benne lévő gyümölcs miatt nem áll el sokáig, tartsd a hűtőben, légmentesen lezárt dobozban, és néhány napon belül fogyaszd el.

Felül kakaóval, mandulával és aszalt áfonyával megszórt banán, alatta légiesen könnyű quinoaszemek mazsolával és fahéjjal. Mmm…

A recept külföldön „overnight quinoa” néven ismert, mert egy éjszakán át állnia kell. Általában befőttesüvegben készítik, én azonban jobban szeretek egy kis tálkát vagy széles szájú bögrét használni, mert abban jobban el lehet keverni a hozzávalókat, így jól összeérnek az ízek.

Többféle változatban is elkészítheted, más-más gyümölcsökkel és magokkal.

Hozzávalók (a képen látható adaghoz):

• 30 g quinoa (ha megfőzzük, kb. 90 g lesz);

• 15 ml cukrozatlan mandulatej, pörkölt mandulából (ezt használtam);

• 15 g mazsola;

• 0,5 csapott mokkáskanál fahéj;

• édesítő ízlés szerint, én ½ tk-nyit szoktam beletenni egy, a cukornál 4-szer édesebb édesítőszerből;

• 1 kicsi banán;

• a tetejére cukrozatlan kakaópor, szeletelt mandula és aszalt, cukrozatlan vörös áfonya.

Elkészítés:

1. A mazsolát áztasd egy kevés vízbe.

2. A quinoát öntsd egy szűrőbe, és alaposan mosd át addig, amíg már nem habzik a víz. (Erre azért van szükség, mert a quinoa külsején egy szaponin nevű anyag található, amitől keserű lehet az íze. Ezt távolítjuk el a mosással).

3. Ezután kétszeres mennyiségű vízben tedd oda főni.

4. Amikor elkezd forrni, vedd kicsire a lángot, és 15 percig lefedve párold. Közben gyakran keverd meg.

5. Amikor elkészült, vedd le róla a fedőt, és 15 percig hagyd hűlni. Ezután keverd fel egy villával. Ekkorra a quinoa már beszívta az összes vizet. Ha mégis maradna rajta egy kevés, azt szűrd le.

6. Szűrd le a vizet a mazsoláról, és egy papírtörlővel gyengéden törölgesd meg.

7. A quinoát, a mazsolát, a fahéjat és az édesítőt tedd egy tálkába vagy széles szájú bögrébe. Jól keverd össze őket. Ezután add hozzá a mandulatejet, és újra keverd meg alaposan.

8. Fedd le egy kistányérral, és tedd a hűtőbe egy éjszakára.

9. Másnap reggel keverd fel egy kicsit, hogy fellazuljon. Tegyél a tetejére banánkarikákat, szórd meg cukrozatlan kakaóporral, aszalt, cukrozatlan vörös áfonyával és szeletelt mandulával.

Jó étvágyat!

Nagyon sokat kísérleteztem, mire sikerült olyan majonézt készítenem, ami ugyanúgy néz ki, és ugyanolyan ízű, mint az eredeti, de sem tojást, sem szóját nem tartalmaz. Ebben a majonézben hozzáadott olaj és kókusz sincs.

Hozzávalók (140 g majonézhez):

• 30 g sótlan, pörköletlen kesudió;
• 180 ml víz;
• 1 csapott tk. nyílgyökérliszt;
• 3 g só;
• 4 g, a cukornál 4-szer édesebb édesítő;
• 12 g mustár;
• 2 tk. 100%-os citromlé.

Elkészítés:

1. A kesudiót nejlonzacskóba tesszük, a zacskót pedig egy félbehajtott, tiszta konyharuhába. Az így becsomagolt kesudiót a vágódeszkán húsklopfolóval apróra törjük. (Azért kell a csomagolás, hogy ne repüljön szanaszét a kesudió.)

2. Az összetört kesudiót kávédarálóban addig daráljuk, amíg masszaként felkenődik a daráló oldalára.

3. A kesudiómasszát egy lábasba tesszük, hozzáadunk 180 ml vizet, és botmixerrel összeturmixoljuk.

4. A levet egy sűrű teaszűrőn átszűrjük.

5. Ezután kis lángon, állandóan kevergetve 5 percig forraljuk. Ekkor az állaga sűrűbb, krémesebb lesz.

6. Kicsit félrehúzzuk a tűzről, majd hozzáadjuk a sót, az édesítőt, a mustárt és a citromlevet. Jól megkeverjük, hogy a hozzávalókat egyenletesen eloszlassuk.

7. Visszatesszük a tűzre, és a nyílgyökérliszttel besűrítjük.

Segítségül azoknak, akik még nem sűrítettek nyílgyökérliszttel vagy keményítővel, így kell csinálni:

A nyílgyökérlisztet elkeverjük 2 tk. hideg vízben. A kesudiós levet közepes lángon melegítjük. Amikor elkezd gyöngyözni, egy kisebb merőkanálnyit kiveszünk belőle, jól elkeverjük a nyílgyökérlisztes lével, majd visszaöntjük a kesudiós levünkhöz. Kb. 1-2 percig főzzük, amíg kissé besűrűsödik, közben időnként megkeverjük. (Ne forraljuk túlságosan, mert visszahígul!)

8. Hagyjuk kihűlni, majd 3 órára a hűtőbe tesszük, hogy teljesen áthűljön.

Amikor kivesszük a hűtőből, puding állagú lesz. Nagyon finoman, lassan kevergessük, hogy fellazuljon. Nem szabad erősen keverni, mert visszahígul! Azt ajánlom, hogy vegyünk ki belőle annyit, amennyit egyszerre felhasználunk, és azt keverjük simára, a többit hagyjuk az eredeti állagában.

Angolul overnight oatsnak hívják ezt a reggelit, a magyar gasztronómiában pedig általában másnapos zabkásának fordítják. A „másnapos” azt jelenti, hogy az étel egy éjszakán át készül. Neked azonban csak annyi a dolgod vele, hogy előző este összekevered a zabpelyhet a növényi tejjel és az ízesítőkkel, másnap reggel pedig ráteszed a gyümölcsöt és a magokat. Ennyi :).

A jó másnapos zabkása titka a megfelelő zabpehely. Nagy szeműt válassz, ezzel lesz a legjobb állagú: nem kemény, de nem is „ázott”.

Többféle zabpehely kapható a boltokban, de nem mindegyik gluténmentes. Figyelj oda, hogy garantáltan gluténmentes zabpelyhet vásárolj.

Vannak olyan gluténérzékenyek, akik zabot sem fogyaszthatnak. Nekik ajánlom a quinoás reggelit!

Hozzávalók (1 felnőtt adaghoz):

• 50 g gluténmentes, nagy szemű zabpehely;
• 60 ml cukrozatlan mandulatej, pörkölt mandulából (ezt használtam);
• 0,5 mokkáskanál fahéj;
• édesítő ízlés szerint;
• a tetejére pl. alma, mazsola, apróra tört dió.

Elkészítés:

1. A zabpelyhet, a fahéjat és az édesítőt keverd össze egy tálkában. (A másnapos zabkását általában egy kisebb befőttesüvegben szokták készíteni. Én azonban jobban szeretem a tálkát vagy egy széles szájú bögrét, mert ezekben alaposan el lehet keverni a hozzávalókat, így jól össze tudnak érni az ízek.)

2. Öntsd rá a mandulatejet, és jól keverd össze.

3. Fedd le egy kistányérral, és tedd a hűtőbe egy éjszakára.

4. Másnap reggelre a zabpehely beszívja a mandulatejet, és finom puha lesz. Keverd fel egy kicsit, és ha szükséges, adj még hozzá édesítőt. Tegyél a tetejére almaszeleteket, szórd meg mazsolával (amit előtte beáztattál, majd leöblítettél) és apróra vágott dióval.

Jó étvágyat!

Tipp: bármilyen más gyümölccsel is elkészítheted, pl. meggyel nagyon finom!

Ez nem egy „csak három hozzávalóból” típusú étel, de a ragu lényege, hogy minél gazdagabb legyen :). Én gombát is teszek bele, de aki nem szereti, ki is hagyhatja.

A raguhoz 1-1 ek. borsika- és kakukkfüvet használok. Ezeknek a mennyiségével vigyázzunk, ne púpozzuk a kanalat! Mindkét fűszer intenzív ízű, ezért elég belőlük egy „sima” evőkanálnyi is.

Hozzávalók (4 személyre):

• 400 g sertéstarja vagy -comb,
• 150 g konzerv vagy mirelit zöldborsó,
• 150 g sárgarépa,
• 150 g petrezselyemgyökér,
• 150 g karalábé,
• 150 g zeller,
• 4 db tv-paprika,
• 3 nagy fej fehér csiperkegomba,
• 80 g vöröshagyma,
• 1 gerezd fokhagyma,
• 4 ek. olívaolaj (a lábas méretétől is függ),
• 3 mokkáskanál vörös borecet,
• 1 csapott ek. őrölt pirospaprika,
• 1/2 mokkáskanál füstölt pirospaprika,
• 1 ek. kakukkfű,
• 1 ek. borsikafű,
• só és őrölt fehér bors ízlés szerint (én 1 csapott tk. sót és 1 csapott mokkáskanál borsot teszek bele),
• 10 g barnarizs-liszt,
• 4 g nyílgyökérliszt,
• 4 dl víz.

Elkészítés:

1. Előkészítjük a hozzávalókat: a zöldségeket megtisztítjuk, a paprikát kicsumázzuk, majd mindet megmossuk. A vöröshagymát apróra, a többi zöldséget pedig – a fokhagyma kivételével – kis kockákra vágjuk. (Mivel nem egyszerre teszünk mindent a lábasba, én feldarabolás után külön szoktam tenni a hagymát a fokhagymával, külön a leveszöldségeket a paprikával, és külön a gombát.)

2. A húst megmossuk, és kockákra vágjuk.

3. Kevés olajon megpirítjuk a vöröshagymát és a fokhagymanyomón átnyomott fokhagymát.

4. Amikor a hagyma megpirult, hozzáadjuk a húst, és azt is pirítjuk, amíg kifehéredik (kb. 2 perc).

5. Ezután a sárgarépát, petrezselymet, karalábét, zellert és a tv-paprikát tesszük a lábasba, majd felöntjük annyi vízzel, hogy éppen ellepje. Megfűszerezzük, és az ecettel ízesítjük.

6. Közepesnél valamivel kisebb lángon, lefedve főzzük addig, amíg a sárgarépa majdnem teljesen megpuhul (kb. 35-40 perc). Ekkor következik a gomba. Ezzel addig főzzük, amíg minden zöldség és a hús is megpuhul (kb. 15-20 perc). Ha a ragu leve már nagyon elfőtt, egy kevés vizet is hozzáöntünk, hogy oda ne égjen.

7. Amikor minden megpuhult, jöhet a borsó. Ha mirelit borsót használunk, akkor egy szűrőben öblítsük át meleg vízzel, hogy a belőle kiolvadó víz ne hígítsa fel a ragut. Főzzük még kb. 5 percig, amíg a borsó átmelegszik, és puha lesz.

8. Ezután besűrítjük az ételt: a barnarizs-lisztet összekeverjük a nyílgyökérliszttel, majd a keverékhez adunk 1 ek. hideg vizet, és csomómentesre keverjük. A ragu levéből kiveszünk 4 evőkanálnyit, és jól elkeverjük a nyílgyökérlisztes lével. Ezután a raguhoz öntjük, folyamatosan keverve annak levét. Majd az egész ragut összekeverjük (gyengéden, ne törjük össze a főtt zöldségeket). Főzzük kb. fél percig, majd kapcsoljuk le a lángot.

Fogyaszthatjuk rizzsel vagy kölessel is.

A recept segítségével a zabkásafőzés alapjait tanulhatod meg, az ízesítést pedig tetszés szerint variálhatod. (Ha nincs időd főzni, görgess a recept aljára!) A zabhoz jól illik pl. a fahéj: egy almás-fahéjas zabkásával nem tudsz mellélőni.

A recept alapján készült mennyiség nem nagy adag, de mivel a zab eléggé eltelít, először érdemes kisebb adaggal próbálkozni, nehogy megfeküdje a gyomrod.

Mielőtt a főzéshez hozzálátnál, néhány hasznos infó:

• Gyorsítja a kásásodást, ha nagyobb lángon készíted, vagy ha kevergeted az ételt. Ezektől viszont ragadósabb is lesz a kása, amikor hűlni kezd.
• A kása álltában még sűrűsödik. Végleges állagát akkor éri el, amikorra teljesen kihűl. Ezért ne főzd készre, hanem akkor állítsd le, amikor még van rajta egy kevés folyadék.
• Készítheted növényi tejjel vagy vízzel. Növényi tejjel lehet, hogy kicsit ragadósabb lesz, de – ha édes kását főzöl – szerintem így ízletesebb.

Hozzávalók (1 kisebb adag zabkásához):

• 260 ml kókuszital;

• 35 g lágy (más néven apró szemű), gluténmentes zabpehely;

• egy kis csipet só;

• édesítő és fahéj vagy vanília, ízlés szerint (én 1,5 tk. természetes nádcukrot szoktam beletenni, ennek kissé mézes íze van);

• a tetejére: friss vagy aszalt gyümölcsök, magok, pirított kókuszchips, pirított, nagy szemű zabpehely, lekvár stb.

Elkészítés:

1. A kókuszitalhoz (vízhez) add hozzá a sót, az édesítőt és a fahéjat/vaníliát, majd a legkisebb gázrózsán forrald fel.

2. Amikor forr, szórd bele a zabpelyhet, keverd el és fedd le.

3. Várd meg, amíg újra forrni kezd (pár másodpercig tart), majd állítsd kicsire a lángot, és főzd addig, amíg már csak egy kevés folyadék van a lábasban (ez kb. 12 percig tart).

4. Gyakran nézz rá. A főzés kezdetén ne nagyon kevergesd, csak tologasd félre a fakanállal, hogy oda ne ragadjon. A főzés második felében kevergesd meg néhányszor.

5. Amikor a zabpehely beszívta a kókuszital nagy részét, de még van rajta egy kevés, vedd le a tűzről, és lefedve hagyd állni 10 percig.

6. Amikor letelik a 10 perc, valószínűleg még mindig lesz a lábasban egy kis folyadék. Jól keverd át a kását, tedd egy tálkába és hagyd hűlni. Mire fogyaszthatóra hűl (ez is nagyjából 10 percig tart) éppen jó lesz az állaga.

Ha egy kicsit sűrűbb lett a kelletétnél, egy kevés folyadékkal fel tudod hígítani.

Azoknak, akiknek nincs idejük főzni, ajánlom a főzés nélkül készült, úgynevezett „másnapos zabkása” receptjét.

Nagyon egyszerű elkészíteni.

200 g tökmag kb. 75 ml tökmagkrémhez, más néven tökmagvajhoz elég. Ez kis mennyiség, de a magvaj nagyon tömény, egyszerre keveset érdemes fogyasztani belőle.

Az elkészítéshez szükséged lesz egy konyhai aprítógépre.

Hozzávalók:

• 200 g héj nélküli, pirítatlan tökmag;

• 1 kis csipet só;

• 2 tk. tökmagolaj (el is hagyható). Nem minden tökmagolaj egyformán ízletes. Én ezt használom, ezzel még egy kis extra tökmagízt kölcsönözhetünk a krémnek. Ha nincs otthon tökmagolaj, nem baj. Anélkül is finom lesz a tökmagkrém, csak egy kicsit jobban tapad a szánkhoz.

Elkészítés:

1. A tökmagot pirítsd meg száraz serpenyőben, közepesnél kicsivel alacsonyabb lángon. (Ez csak néhány percig tart. Addig kell pirítani, amíg egy kis aranyszínű árnyalatot kap.) Közben kevergesd, hogy mindenütt egyenletesen piruljon. Ha a tökmag túl kesernyés ízű, akkor kis lángon, folyamatosan kevergetve pirítsd pár perccel tovább. Óvatosan legyezd magad felé az illatát. Amikor érzed, hogy már nem olyan kesernyés, vedd le a tűzről, mert megég.

2. A tökmagot öntsd az aprítógépbe, és keverd krémesre. Ez kb. 15-20 percig tart. Eleinte csak a száraz magot keveri a gép, majd lassan egyre nedvesebbé válik a massza. Kb. 10 perc után kezd el krémesedni. Egy idő után olyan lesz, mint egy sűrű sóskafőzelék :). Ha tovább kevered, kicsit lágyabb, hígabb lesz.

FONTOS: keverés közben gyakran állj meg, és szedegesd le a masszát a gép oldaláról.

A sót és az olajat akkor szoktam hozzáadni, amikor a gép már apróra vágta a tökmagot.

Egyszerre max. 200 g magot érdemes az aprítógépbe tenni, hogy meg tudjon birkózni a sűrű masszával.

Hűtőben tartva a tökmagvaj keményebb lesz, de szobahőmérsékleten visszanyeri az állagát.

Több receptben azt olvastam, hogy a házi mandulakrém-készítés hosszadalmas, ezért elég nehezen vettem rá magam. Nemsokára azonban kiderült, hogy 200-250 g pirított mandula egy nagy teljesítményű aprítógéppel kb. 10 perc alatt krémesíthető, vagyis feleannyi idő alatt megvagyok vele, mint a tökmagkrémmel.

Egyszerre legfeljebb 200-250 g mandulát teszek a gépbe, hogy meg tudjon birkózni a sűrű masszával.

Hozzávalók (kb. 160 g mandulakrémhez):

• 200 g héjas, sótlan, pirítatlan mandula;
• só ízlés szerint;
• és egy nagyobb teljesítményű konyhai aprítógép (az enyém 550 W-os).

Elkészítés:

1. A mandulát sütőpapírral kibélelt tepsin terítsd el, egy rétegben.

2. Előmelegített sütőben 200 °C-on pirítsd sötétebb barnára (de ne feketésre). Az én sütőmmel a pirítás kb. 7,5 percig tart. Félidőnél forgasd át, hogy mindenütt egyenletesen piruljon.

3. Várj 10 percig – amíg kissé kihűl –, majd tedd az aprítógépbe. Ezután a géppel keverd krémesre. Közben gyakran állj meg és szedegesd le a masszát az aprító oldaláról. (Azért is érdemes időnként megállni, hogy le ne égjen a gép motorja.)

4. Ahogy írtam, nagyjából 10 percig kell keverni ahhoz, hogy krémállagú legyen. Mindenki maga dönti el, mennyire hígra szeretné készíteni.

5. A sót a keverés vége felé add hozzá.

Hűtőben tartva a krém szilárdabb lesz, de szobahőmérsékleten visszanyeri eredeti állagát.

Frissítés: Az 550 W-os aprítógépen az eltelt évek (kb. 5) alatt kissé megsínylette, hogy gyakran készítettem vele magkrémet. Ezért ha rendszeresen szeretnél magvajakat készíteni, és aprítógépet vennél, azt javaslom, 550 W-nál nagyobb teljesítményű gépet vásárolj.

Tejmentes csokoládé házilag? Igen!

Nem kakaóvajat használok hozzá, hanem kókuszolajat, mert ez olcsóbb, és könnyebben beszerezhető. A kókuszolajból készített csoki abban különbözik a kakaóvajastól, hogy a felszíne nem annyira fényes, mint azé, és hűtőben kell tartani, mert szobahőmérsékleten lágyabb lesz.

Az elkészítése egyáltalán nem bonyolult. A munka kb. 20-30 percig tart, ezután már csak várni kell, amíg megszilárdul. A recept azért hosszú, mert igyekeztem mindent leírni, amivel segíthetek, hogy biztosan jól sikerüljön.

Az alábbi recept segítségével házi étcsokit tudsz készíteni.

Néhány jótanács, mielőtt nekikezdesz:

A hozzávalók szoba-hőmérsékletűek legyenek.

Vigyázz, hogy a csokoládét ne érje víz, mert összeugrik egy sűrű masszává, amelyből már nem lehet megfelelő keménységű csokit készíteni. A használt eszközök és edények se legyenek vizesek.

A túl párás és meleg környezet nem tesz jót ennek az édességnek.

Az, hogy mennyire lesz fényes a csokoládé felszíne, attól is függ, milyen szilikonformát használsz. Sajnos az én formáim csomagolása már nincs meg, így nem tudom megmondani, miből készült az a forma, amelyben fényes lett a csokoládé. A formák külseje alapján annyit tudok segíteni, hogy abban a szilikonformában, amelynek a belső felülete (ahová a csokit öntjük) matt volt, a bonbonok is mattak lettek. (Az ízük ugyanolyan jó volt, mint a fényeseké).

Én bonbonokat szoktam készíteni ezzel a recepttel, de ha nincs szilikonformád, egy alufóliával kibélelt műanyag dobozba is öntheted a csokimasszát.

A csokit mézzel édesítem, mert ezzel lesz a legkönnyebben harapható. Méz helyett használhatsz 25 g porrá őrölt xilitet is (ezt csak azoknak ajánlom, akiknek a szervezete már hozzászokott, nehogy hasmenés legyen a vége…). A xilittel készült csoki kissé keményebb, mint az, amiben méz van, és egy picit érezhetőek benne a cukorszemcsék, de ez is nagyon finom.

Hozzávalók (12-15 db bonbonhoz, a szilikonforma méretétől függően):

• 53 g olvasztott kókuszolaj;
• 53 g cukrozatlan, 20-22%-os kakaópor;
• 25-29 g méz, attól függően, ki mennyire édesen szereti;
• 1 csapott tk. vaníliapor.

Elkészítés

Mivel a csokoládéval gyorsan kell dolgozni, érdemes mindent előkészíteni:

1. Mérd ki az összes hozzávalót.

2. Készítsd a konyhapultra a szükséges eszközöket:

• egy lábast;
• egy akkora fémtálat, amekkora illeszkedik a lábas szájához;
• egy kézi habverőt, ezzel keverd majd össze a hozzávalókat, ne kanállal;
• egy kisebb szitát vagy szűrőt;
• egy szószoskanalat vagy kis merőkanalat;
• egy spatulát vagy hosszabb, legömbölyített fejű kést;
• a szilikonformát és alá egy kevés alufóliát, ami majd felfogja a lecsepegő csokimasszát.

3. Készíts helyet a mélyhűtőben, illetve a „rendes” hűtőben is, ahová majd beteszed a csokoládét.

És akkor jöhet a csokikészítés:

1. A lábasban melegíts egy kevés vizet.

2. A kakaóport szitáld át a fémtálba.

3. Amikor az első buborékok megjelennek a vízben, állítsd kicsire a lángot. Vedd le a fedőt a lábasról, és tedd rá a fémtálat. Ügyelj arra, hogy a tál alja ne érjen a vízbe.

4. Állandó keverés mellett öntsd kakaóporhoz a kókuszolajat. Amikor összedolgoztad, folytasd az intenzív keverést még 5 percig. Közben a tál alatt lehetőleg minél kevésbé forrjon a víz. Ha nagyon forr, át is lehet tenni a lábast a legkisebb gázrózsára, a legalacsonyabb fokozatra.

5. Öt perc után vedd le a tálat a gőzről, gyors mozdulatokkal add hozzá a mézet és a vaníliát, majd keverd még 2-3 percig. Az alapos keveréssel egyrészt jól összedolgozod a hozzávalókat, így másnapra nem fog kiülni a csoki felszínére a kókuszolaj vagy a kakaópor. Emellett így kissé le is hűl a csokoládé.

6. A szószoskanállal meregesd a csokimasszát a szilikon bonbonformába. A spatulával simítsd le a felesleges csokit a forma tetejéről.

7. A szilikonformát tedd 20 percre a mélyhűtőbe, majd rakd át a „rendes” hűtőszekrénybe. Már ekkor is ki lehet venni egy bonbont a formából, ha nagyon szeretnéd megkóstolni :), de a többit még 1 óra hosszat hagyd benne, hogy rendesen megkeményedjen. A csoki végleges állaga kb. 12 óra alatt alakul ki.

Tartsd a hűtőben a csokoládét.

Frissítés: kakaóvajjal is elkészítettem a receptet, pont ugyanúgy használtam, mint a kókuszolajat. A kakaóvajas verzió roppanósabb, nem olyan kemény, mint a kókuszolajos, és szobahőmérsékleten nem olvad meg. Ennek ellenére ezt is érdemes a hűtőben tartani, mert így nem képződik fehéres réteg a külsején, és nem lesz állott az íze.